Csökkent az aktív mobilosok száma

A januári 42 ezres növekedés után a magyar mobilpiac teljes ügyfélszáma februárban újabb 48 ezerrel, 11 millió 883 ezerre emelkedett, míg a forgalmazásban résztvevők, azaz az aktív ügyfelek száma a januári 19 ezres növekedést követően február végére 28 ezerrel, 10 millió 922 ezerre csökkent - közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH).

Februárban a teljes ügyfélszám alapján a 100 főre jutó hívásfogadásra alkalmas kártyák száma 118,2-ről 118,7-re emelkedett. Ez a mutató 2008 decemberében érte el az eddigi csúcsot, akkor 100 főre 121,83 hívásfogadásra alkalmas sim-kártya jutott, majd ez az érték tavaly november végére 116,7-re csökkent. December végén 100 főre 117,7 hívásfogadásra alkalmas sim-kártya jutott Magyarországon.

Az NHH adatai szerint februárban a teljes ügyfélszám alapján számítva a Vodafone piaci részesedése maradt a januári 22,09 százalékos szinten, a Pannoné 34,68 százalékról 34,81 százalékra emelkedett, míg a T-Mobile-é 43,23 százalékról 43,10 százalékra csökkent.

iTunes riválist indít a Deutsche Telekom

Az év végén új rivalisa lehet az iTunes-nak, német sajtóinformációk szerint a Deutsche Telekom több európai mobilcéggel összefogva próbálja majd megtörni az Apple szolgáltatásának egyeduralmát.

Egy már jelenleg is létező, német médiaplatform adná az új szolgáltatás technológiai hátterét, amelynek köszönhetően a zene mellett videók, játékok, vagy akár újságcikkek is elérhetőek lennének majd a felhasználók számára. Kiegészítésként a mobiltelefonokon futtatható alkalmazások is elérhetők lesznek majd az új webáruházban.

A múlt hónapban a Deutsche Telekom és még további 23 mobilcég – többek között az Orange és a Vodafone – egy szövetség létrehozásáról állapodott meg, melynek célja, hogy olyan globális, nyílt platformot hozzanak létre, amelyen keresztül alkalmazásokat lehet majd eljuttatni valamennyi mobiltelefon típusra. Az összefogás nem titkolt célja, hogy csökkentsék az Apple dominanciáját.

"Szórakozik" a Google a kínai kormánnyal

A Google amerikai internetes szolgáltató hétfőn bejelentette, hogy beszüntette kínai keresőportálja cenzúrázását, s az ázsiai ország szárazföldi részén élő internetezőket hongkongi honlapjára irányítja át.

FN.hu, MTI

A világ vezető keresőportálját üzemeltető Google január 12-én jelentette be, hogy meg fogja szüntetni a google.cn szűrését. A döntést azzal indokolta, hogy Kína szűkíti a véleményszabadság határait - a pekingi hatóságok öncenzúrára kényszerítették a céget kínai keresőportálján -, és támadások érték a Google, valamint más külföldi cégek kínai oldalait.

A kínai internetezők a google.cn helyett ezentúl a Hongkongban üzemeltetett google.com.hk oldalon vehetik igénybe a Google kereső szolgáltatásait. Az új hongkongi címről már szabadon használhatják a pekingi előírások miatt eddig cenzúrázott Google Search, Google News és Google Images keresőmotorokat. A nem cenzúrázott szolgáltatások, például a Google Maps nem települ át Hongkongra.

A Google közölte: azt akarja, hogy a világon minél több ember hozzáférhessen szolgáltatásaihoz, de a kínai hatóságok világossá tették, kínai keresőportálját a cég továbbra is csak öncenzúrát alkalmazva működtetheti. A szolgáltató tudatta: tisztában van azzal, hogy Peking, ha akarja, így is blokkolhatja a kínai felhasználók Google-hozzáférését.

A Google-nak a keresőmotoron és a reklámüzleten kívül elsősorban az Android mobiltelefonos operációs rendszerből és Chrome nevű böngészőjéből származik jövedelme Kínában, tavaly 300 millió dollár haszna volt kínai jelenlétéből. Az amerikai cég ezenkívül számos egyéb webszolgáltatást nyújt az ázsiai országban, közöttük van a Gmail levelező rendszer.

Elemzők rámutattak: nem csak a Google akar Kínában maradni, hogy jelen legyen a világ leggyorsabban bővülő internetes és mobiltelefonos piacán. A nyilvános összeütközések ellenére a pekingi kormánynak is ez az érdeke, hiszen fenn akarja tartani a nyitott társadalom látszatát, ahol a külföldi cégek akadálytalanul üzletelhetnek.

Az utolsó fagyos telek jönnek?

Hiába volt az idei tél fagyos, hosszú távon a téli átlaghőmérséklet fagypont felett lesz Magyarországon. Több lesz azonban az extrém hideg, és valamivel gyakrabban szakad ránk hirtelen nagymennyiségű csapadék. Azt azonban még a szakértők sem látják világosan, hogy összességében csapadékosabbak lesznek-e a telek. Egy biztos: a következő negyven évben kevesebbet kell majd fűtenünk.

Modellek mutatják a jövőt

Az 1961-1990-es referencia időszaktól vett 2021-2050-re vonatkozó téli átlaghőmérséklet-változás az Országos Meteorológiai Szolgálat két modelljének átlaga szerint ( Celsius-fokban) forrás: OMSZ

A modellek a XXI. század közepére egyértelmű melegedést adnak, de a két modell átlagában ezen változás nagyjából 1,2 és 1,5 Celsius-fok között várható az országban. Így a jelenlegi országos téli középhőmérséklet -0,5 fok helyett +0,8 Celsius-fok lesz. Magyarul a vizsgált harmincéves időszakban a téli átlaghőmérséklet fagypont felett lesz, ami persze nem jelenti azt, hogy minden egyes évben meghaladja a téli középhőmérséklet a 0 fokot.

2021-2050-re vonatkozó átlagos téli csapadékváltozás (%-ban) az ALADIN (balra) és a REMO (jobbra) modell szerint. A satírozott terület a szignifikánsan változó értékeket jelöli. (forrás: OMSZ)

Kevesebbet kell majd fűteni

A téli hónapokban (90 nap alatt) előforduló téli napok száma – amikor egész nap 0 Celsius-fok alatt marad a hőmérséklet – az 1961-1990-es 24 napos országos klímaátlagról várhatóan 5 nappal (21 százalékkal) csökken. Ennél nagyobb mértékű a ritkábban előforduló zord napok – amikor a napi minimumhőmérséklet -10 fok alá esik – esetében várható változás: számuk a jelenlegi 10-ről 4 nappal csökken, ami 35 százalékos változás.